A fiatalkori onkológiai kórképek multifaktoriális háttere: Anyagcserezavarok, táplálkozási terhelés és sejtromboló tényezők
A daganatos betegségek egyre fiatalabb életkorban történő megjelenése komoly magyarázatot követel meg a modern orvostudománytól. Valljuk és képviseljük, hogy a genetikai állományunk, a DNS gyermekkortól kezdődő folyamatos károsodása nem a véletlen műve, hanem a modern életmód sejtroncsoló hatásainak közvetlen következménye. Ha megértjük a rizikófaktorok működését, képessé válunk arra, hogy tudatos döntésekkel elkerüljük a daganatos sejtek burjánzását.
A hormonális és immunológiai környezet felborulása Tudományosan megalapozott tény, hogy a túlsúly krónikus oxidatív stresszt és folyamatos belső gyulladást tart fenn a szervezetben. Ez a metabolikus állapot olyan hormonális változásokat indít be, mint a krónikus inzulinszint-növekedés, amely magával vonja az inzulinszerű növekedési faktor (IGF-1), valamint az ösztrogénszint emelkedését a női testben. Ezek a növekedési faktorok elnyomják az immunrendszer természetes éberségét és likvidálási képességét, így kvázi tökéletes körülményeket teremtenek a daganatos sejtek túléléséhez és osztódásához. Praxisunkban kiemelten kezeljük a normál testsúly visszaállítását, amellyel a jelenleg diagnosztizált daganatok mintegy fele bizonyítottan megelőzhető lenne.
A feldolgozott élelmiszerek és a bélhámsejtek DNS-károsodása A normál testsúlyú páciensek esetében a korai daganatok kialakulásáért elsősorban a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása és az elhibázott étkezési szokások felelősek. A modern hústermékek eltarthatóságának növelése érdekében alkalmazott nitritek és nitrátok a szervezetben a fehérjékkel reagálva úgynevezett nitrózamin vegyületeket képeznek. Orvosi mérések igazolják, hogy a nitrózaminoknak mindössze 8–15 perces kontaktusra van szükségük a bélhámsejtekkel ahhoz, hogy közvetlen, kimutatható DNS-károsodást idézzenek elő, ami egyenes utat jelent a vastagbéltumorok korai megjelenéséhez.
A dohányzás és a toxikus terhelés A sejtek genetikai sérüléseiért a táplálkozási faktorok mellett a környezeti ártalmak és a különböző élvezeti szerek is felelősek. Bár a köztudatban a tüdő érintettsége a legismertebb, a belélegzett toxinok a keringésbe jutva a test szinte minden szövetében képesek rombolni a sejtek használati utasításaként működő DNS-láncokat. A dohányzás és a sejtek folyamatos vegyi terhelése olyan halmozódó hibákat idéz elő, amelyek idővel kikapcsolják a programozott sejthalálért felelős géneket, szabad utat engedve az onkológiai folyamatok elindulásának.
Az alkoholfogyasztás és a daganatos kockázat dúsulása Klinikailag bizonyított tény, hogy a rendszeres alkoholbevitel drasztikusan emeli a vastagbél-, a hólyag-, valamint kiemelten az emlőtumor kialakulásának valószínűségét. Statisztikai adatok alapján egy átlagos nő életre szóló kockázata az emlőrákra 8 az 1-hez. Ha ehhez minimális túlsúly is társul, a kockázat 6 az 1-hez értékre súlyosbodik, míg rendszeres alkoholfogyasztás mellett az esély már 5 az 1-hez alakul, ami egy rendkívül veszélyes statisztikai valószínűséget jelent a páciensek számára.
A fizikai aktivitás elmaradásának sejtbiológiai következményei A tervezett és rendszeres testmozgás hiánya a modern kor egyik legsúlyosabb metabolikus veszélyforrása. Az emberi szervezet biológiailag úgy van kódolva, hogy a mozgás elengedhetetlen a stresszhormonok lebontásához és a vércukorszint szabályozásához. Ha a fizikai aktivitás elmarad, a szervezet elveszíti védekezőképességének alapjait, ami közvetlenül hozzájárul az onkológiai kórképek kialakulásához.
Záró gondolatok Az életmódunkkal nap mint nap döntünk arról, hogy milyen feltételeket biztosítunk a sejtjeink számára. A feldolgozott, finomított és vegyszerezett anyagok elhagyásával, a mozgás visszaépítésével, valamint a hormonszintek szigorú monitorozásával a daganatos betegségek jelentős része nemcsak kezelhető, hanem teljes mértékben elkerülhető a tartós egészség megőrzése érdekében.