A víz belső szerepe és a zsírbontás élettani hatásai
A víz belső szerepe és a szervezet folyadékigénye szoros összefüggést mutat a táplálkozás típusával. A magas szénhidráttartalmú étrend jelentősen megnöveli a szervezet vízigényét. A vérben lévő cukor oszmoticusan megköti a vizet az érpalatában és a szövetekben, majd a vércukorszint hirtelen leesésekor a víz bő vizelet formájában távozik, ami fokozott szomjúságérzetet és ásványianyag-vesztést eredményez.
Ezzel szemben a zsíralapú táplálkozás és a zsírok energiaként történő felhasználása során metabolikus víz keletkezik a szervezetben. A zsírbontás biológiai folyamatában száz gramm zsír elégetésekor mintegy tizenegy dekagramm (száztíz gramm) belső víz képződik. Ez a természetes folyamat biztosítja, hogy a zsírok elégetésekor a szervezet saját maga állít elő vizet a sejtáramlatok számára, mérsékelve a külső folyadékpótlás kényszerét.
A reggeli órákban a belső egyensúly beindításához fél liter víz bevitele javasolt. Fontos a szomjúságérzet és az éhségérzet éles elkülönítése, mert a folyadékhiányt a szervezet gyakran tévesen éhségként jelzi, ami túlevéshez vezethet.
A víz külső szerepe és a velünk született immunitás támogatása
A víz másik, életfontosságú szerepe a testfelszínre gyakorolt külső, hőmérsékleti hatásokban nyilvánul meg. A hideg és meleg vizes ingerek, a váltózuhany és a szaunázás közvetlen hatást gyakorolnak a testmaghőmérsékletre és az immunrendszer hatékonyságára.
Az emberi immunrendszer két fő részből áll: a specifikus antitesteket termelő szerzett (adaptív) immunitásból, valamint a szervezet első védelmi vonalát jelentő velünk született immunitásból. A velünk született immunrendszer azonnal reagál a kórokozók jelenlétére, függetlenül azok típusától.
A velünk született immunitás legfontosabb eleme az interferon. A fertőzött sejtek által termelt interferon riasztja a szomszédos még egészséges sejteket, aktiválja a vírusszaporodást gátló géneket, fokozza a természetes ölősejtek aktivitását, és elindítja a fertőzött sejtek programozott sejthalálát.
A külső vízhatások által kiváltott mesterséges hőmérséklet-emelkedés – a láz élettani hatásait utánozva – serkenti az interferon termelődését és magas szinten tartja a velünk született immunválaszt. A külső vizes terápiák alkalmazása így közvetlenül erősíti a szervezet első védelmi vonalát a fertőzésekkel szemben.